Amikor az elme elcsendesedik, a szív hangjai egyre erősebbé válnak, utat törve maguknak a megsemmisülés felé. S ha ilyen erős a szívünk, vajon van-e értelme az eszünkre hallgatni?

Egyre erősebbé válni, és a földön élni kell, nem szabad a lelket túl messzire engedni, mert a test annál jobban szenved, minél messzebb jár a lélek. Sok szomorúságnak az az oka, hogy nem vagyunk jelen eléggé, és nem tudunk erősen állni a saját lábunkon, hanem mintha a szél fújna, ide-oda bicsaklunk, míg valaki vissza nem ránt minket. S akkor vagy tovább esünk a másik oldalunkra, vagy végre felegyenesedünk.

Megosztás a facebookon